Ez ezt mondja, az azt mondja...
Ti hazug szavakban bíztok, amelyek semmit sem érnek. (Jeremiás 7,8)

A világ súlyos válságban van. Ez tény, és aligha van olyan, politikai nézeteitől függetlenül, aki ebben ne értene egyet velem. Ja, és ne mondjuk, hogy ilyen válságok már számtalanszor voltak, mert ez egyerűen nem igaz. A jelenlegi helyzet szó szerint kritikus. Az ember nem győzi kapkodni a fejét a rövid időn belül bekövetkező drámai történéseket tekintve.
Egyértelműen a bibliai "Utolsó Időket" éljük! - Igen, a világ régen is változott, de nem ilyen veszett iramban. Amilyen nagy változásokat az elmúlt tíz évben láthattunk, tapasztalhattunk, azok korábban 200-500 év alatt következtek be. Itt van a legnagyobb különbség! Márpedig ez egy döntő jelentőségű különbség! A digitális világ mindent gyorsabbá, bonyolultabbá, és feldolgozhatatlanabbá tett. Elmosódik előttünk a valóság és képzelet, a realitás és fantázia fogalma, zavarttá és kaotikussá téve életvitelünket és gondolkodásunkat.
Az ingerek, az információk olyan özöne bombáz bennünket nap mint nap, amit már nem vagyunk képesek feldolgozni és értelmezni. Ez ezt mondja, az azt mondja, ennek ez a véleménye, annak valami egészen más. Mi meg döntsük el, kire hallgatunk... Lehetetlen feladat. Merthogy ennek is részben igaza van, meg annak is... gondoljuk legalábbis. Aztán, mikor az előző blogomban kifejtett "döntéskényszer" elé kerülünk, úgy döntünk, hogy valójában fogalmunk sincs arról, tényleg megalapozott-e a döntésünk. Szó szerint hazardírozunk: érezzük, hogy valami "más kell", de ez minden. Merthogy ha elkötelezzük magunkat az egyik vagy másik oldal mellett (lásd az előző blogomban említett JÓ és ROSSZ), azt csak korlátolt emberi agyunk képességében bízva tehetjük meg.
Közben viszont zavartak és bizonytalanok maradunk, tele félelmekkel, mert hát... valójában nagyon is jól tudjuk, hogy döntésünk helyességére nincs semmiféle száz százalékos garanciánk.
Mindez pedig azért, mert lázadunk, és a magunk erejére támaszkodunk. Ilyen-olyan emberek (Orbán Viktor, Magyar Péter, Donald Trump, Putyin, stb.) vagy szervezetek (NATO, EU, stb.) véleményeire, közléseire hagyatkozunk, és azok alapján akarjuk megítélni saját döntéseink és cselekedeteink jogosultságát...
Hihetetlen, hogy eközben milyen vakon és tudatlanul bolyongunk a magunk beszűkült világában! Hihetetlen, hogy ennek ellenére mégis sokszor mennyire önelégültek vagyunk!
Pedig, volna egy nagyon egyszerű módszer arra, hogy mindig és mindenkor a helyes döntéseket hozzuk. Nem az emberi véleményeket és nézeteket kéne egymással összehasonlítanunk, nem a szimpátia és un-szimpátia alapján kéne valami mellett, vagy ellen állást foglalnunk, hanem csak és kizárólag Isten törvényei és tanácsai alapján!
Minden emberi véleményt, tettet Isten törvényeinek fényében kéne felülvizsgálnunk, és aszerint dönteni, ki mennyire követi ezeket az egyetemes szabályokat és rendelkezéseket. Persze itt joggal kérdezhetnénk, hogy ki is mondja el nekünk Isten akaratát és törvényeit. Hisz az emberiség az elmúlt évezredekben már azokat is számtalanszor elferdítette, kiegészítette, vagy éppen semmisnek nyilvánította. A különböző vallások és egyházak labirintusában bolyongva ismét nagyon gyorsan elveszíthetjük a biztos kiutat.
A megoldás azonban itt is egyszerű: egyedül a BIBLIA igazságára szabad támaszkodnunk! Ez az egyetlen olyan iránymutató, melyben sosem tévedhetünk el. Ahogy a HIT is hallás által jön, úgy az ember helyes és tévedhetetlen útja is világosan benne áll ebben a Könyvek Könyvében. Aki "tíz körömmel" ragaszkodik a Biblia útmutatásához, és azt Isten amolyan "használati utasításának" tekinti, az az életét jól használja, helyesen kezeli. Annak nem lesz baja a "helytelen használatból fakadó meghibásodásokkal".
Ezért tehát nem az a fontos, hogy azt figyeljük, melyik politikus vagy befolyásos ember mit ígér, mit mond, vagy mit tesz, hanem hogy ígéretei, beszédei, és tettei mennyire vannak összhangban Isten igéjével. Ha eszerint döntünk, akkor jól döntünk, mert akkor a Sátán nem tud becsapni bennünket hazugságokkal és ilyen-olyan csábításokkal.
Ugyanakkor fontos még megjegyeznem, hogy az ember gyenge ahhoz, hogy saját fejére és akaratára támaszkodva eredményes legyen a GONOSZ elleni harcban. Ha a magunk erejére támaszkodunk, akkor eleve bukásra vagyunk ítélve. Sátán milliószor erősebb és hatalmasabb nálunk. Nem, a gőg itt is a vesztünk lehet; csak Isten (aki még a Sátánnál is végtelenszer erősebb) képes minket megvédeni és a helyes mederbe terelni. Ehhez azonban kérnünk kell Őt. Imádkoznunk kell hozzá! Személyes kapcsolatot kell ápolnunk vele! Nem elég vasárnaponként templomba járni, és meghallgatni ott a pap prédikációját! Nem elég jó embernek lenni! Hinni kell a Mindenható Isten valóságában és kérni kell Őt mindenért, amit szeretnénk tudni, vagy megkapni... Aztán alázattal kell fogadni az Ő ajándékait, beleállva az Ő tökéletes akaratába... És akkor tudni fogjuk, mit kell vallanunk és tennünk!